Vegyi anyagok tárolása: milyen hordót vagy tartályt válasszunk?

Vegyi anyagot – legyen az sav, lúg, oldószer vagy ipari tisztítószer-koncentrátum – nem szabad találomra kiválasztott edényben tárolni. A rossz anyagválasztás korrózióhoz, szivárgáshoz, súlyosabb esetben egészségügyi és tűzvédelmi kockázathoz vezet. Az alábbiakban a döntést három lépésre bontjuk: anyag, zárás, minősítés.

1. lépés: milyen anyagú edény kell?

A tárolóedény anyagának a tárolt vegyszerrel kémiailag kompatibilisnek kell lennie – ez az első és legfontosabb szempont.

• HDPE (nagy sűrűségű polietilén) hordó vagy kanna – a legtöbb savval, lúggal, sóoldattal és számos oldószerrel szemben ellenálló. Ez a leggyakrabban használt anyag vegyszertárolásra, mert könnyű, nem korrodál, és széles a választék méretben.
• Fém hordó – néhány szerves oldószerhez és gyúlékony anyaghoz jobb választás, mert nem statikus feltöltődésre hajlamos, és magasabb hőmérsékletet is bír. Erős savval vagy lúggal szemben viszont csak ép belső bevonat esetén ellenálló.
• IBC tartály – nagyobb mennyiségű, folyékony vegyszerhez, ahol a HDPE test ugyanazokkal az anyagokkal kompatibilis, mint a hordóknál, de egyetlen egységben többszörös mennyiséget tárol.

Mielőtt vásárol, mindig nézze meg a vegyszer biztonsági adatlapját (SDS) – ott konkrétan fel van tüntetve, milyen csomagolóanyaggal kompatibilis az anyag.

2. lépés: milyen zárás kell?

A zárás típusa a halmazállapottól és a kezelés módjától függ:

• Zárt, kupakos kivitel folyékony vegyszerhez, szállításhoz – kisebb a kifolyás és a párolgás kockázata.
• Levehető tetejű, bajonettzáras kivitel akkor jó, ha az anyagot gyakran kell megnézni, keverni, vagy ha szilárd, pépes állagú anyagról van szó.

Erről a döntésről bővebben is írtunk: a bajonettzáras és rögzített tetejű hordók összehasonlításában részletesen bemutatjuk, melyik kivitel mikor előnyösebb.

3. lépés: kell-e UN minősítés?

Ha az anyag az ADR szabályozás hatálya alá tartozik – ami a legtöbb ipari vegyszerre igaz –, a szállításhoz és sok esetben a telephelyi tároláshoz is UN minősítésű csomagolás szükséges. Erről a jelölésről és arról, mit jelentenek a rajta lévő kódok, külön cikkben írtunk: UN minősítés hordóknál és tartályoknál.

Konkrét ajánlások mennyiség szerint

Gyakori hibák tárolásnál

• Élelmiszeres edény újrahasznosítása vegyszerhez. Ez fordítva is igaz: aki élelmiszeripari hordót vegyszerre használt, azt utólag ne tegye élelmiszeripari felhasználásba vissza.
• Napfénynek kitett tárolás. Sok vegyszer bomlásnak indul UV-fény hatására, ami a tartály belső falát is károsíthatja hosszú távon.
• Hiányos jelölés a tárolóedényen. A tartalom nevét és veszélyességi jelölését mindig fel kell tüntetni – erről bővebben a színkód és jelölés a hordókon című cikkünkben írunk.
• Zárósapka vagy tömítés cseréjének elhalasztása. A megkopott tömítés az egyik leggyakoribb szivárgási ok – IBC tartálynál a teli zárósapka cseréje néhány perc, és jelentősen csökkenti a párolgást.

Összefoglalva

A megfelelő vegyszertároló kiválasztása három kérdésre adott jó válasz: kompatibilis-e az anyaggal a tárolóedény anyaga, illik-e a zárás a kezelés módjához, és szükséges-e UN minősítés a tervezett felhasználáshoz. Készletünkben mindhárom kategóriában (fém hordó, műanyag hordó, IBC tartály) elérhetők UN minősített kivitelek – ha bizonytalan, hívjon minket a konkrét anyag megnevezésével, és segítünk kiválasztani a megfelelő edényt.